Három hónap elég volt ahhoz, hogy rutinná váljanak a hétköznapok. Négy hónap meg ahhoz, hogy már ne tudjak úgy bemenni a városba, úgy hogy ismerősökbe ne botlanék a buszon. Na meg hogy már nekem is van Seahawks-os pólóm.
Asszimilálódok.
...
...
Ugyanakkor néha betudom magam pánikoltatni azzal, hogy mi lesz.
Ezután.
(Ha letelik az egy év, vagy mondjuk csak 2014...)
Na nem mintha ezt az egészet nyaralásként élném meg, bár az értelme az egésznek valami nyaralás feeling mégis.
Emlékeztetnem is kell magam arra, hogy ha itt valami apróság felbassza az agyam, az ne érdekeljen, mert a lényeg, hogy ezt azért csinálom, hogy eljussak azokra a helyekre, amik valamiért vonzanak, amiket valamiért látni szeretnék.
Ennyi.
Élmény-gyűjtés későbbi vegetáció esetére.
Tudom, hogy ez (az amerikai intermezzo) a(z otthoni) taposómalom és mókuskerék elöli menekülés, épp ezért nem is vezet sehova.
Csak időhúzás.
De egyszerűen nem vagyok hajlandó elfogadni a tényt, hogy ha már tényleg ennyi lenne a nagybetűs élet (ami otthon a perspektívám), akkor ne így 'halogatva' próbáljam kihozni az életemből a maximumot...
Ezután.
(Ha letelik az egy év, vagy mondjuk csak 2014...)
Na nem mintha ezt az egészet nyaralásként élném meg, bár az értelme az egésznek valami nyaralás feeling mégis.
Emlékeztetnem is kell magam arra, hogy ha itt valami apróság felbassza az agyam, az ne érdekeljen, mert a lényeg, hogy ezt azért csinálom, hogy eljussak azokra a helyekre, amik valamiért vonzanak, amiket valamiért látni szeretnék.
Ennyi.
Élmény-gyűjtés későbbi vegetáció esetére.
Tudom, hogy ez (az amerikai intermezzo) a(z otthoni) taposómalom és mókuskerék elöli menekülés, épp ezért nem is vezet sehova.
Csak időhúzás.
De egyszerűen nem vagyok hajlandó elfogadni a tényt, hogy ha már tényleg ennyi lenne a nagybetűs élet (ami otthon a perspektívám), akkor ne így 'halogatva' próbáljam kihozni az életemből a maximumot...
Tudom, hogy nem érhetek el mindent 25 évesen egycsapásra.
csak nehéz lemondani, megalkudni, kompromisszumot kötni lépten-nyomon...
Témát is váltok izibe'.
csak nehéz lemondani, megalkudni, kompromisszumot kötni lépten-nyomon...
Témát is váltok izibe'.
A legjobb és leggyorsabban tovasuhanó hónapom idén a június volt. Na nem mintha megint útra keltem volna, maradtam itt, államon belül, de azért legalább sikerült erre-arra kirándulnom, látni keveset az örökzöldből. Merthogy Washington az örökzöld állam, de nyáron aztán szó szerint.
A hozzám legközelebbi park/tó. Tye Lake Monroe-ban. Van az a szög, hogy Dorognak tűnjön a táj :D Persze a hegyeket kivéve.
Ide is járok biciklizni/sétálni.
Innen fél órányira, van egy túrázós-erdős-vízeséses hely, a North Cascades Nemzeti Parkban, Wallace vízesések. Egy délelőtt alatt kényelmesen sikerült megmászni (~10 km).
Innen fél órányira, van egy túrázós-erdős-vízeséses hely, a North Cascades Nemzeti Parkban, Wallace vízesések. Egy délelőtt alatt kényelmesen sikerült megmászni (~10 km).
 | |
| Wallace Falls |
 |
| egy vízeséses szelfi, hogy lássátok én NEM öregszem, csak a Linkin Park :D |
Aztán múlt hétvégén eljutottunk a Big Four Jégbarlangokhoz (Mt Baker & Snoqualmie Nemzeti Erdő része). Ami azért nagy szám - azon kívül, hogy igen szép hely, hogy a Can't Hold Us szám videoklipjének elején ebből mászik ki Macklemore.
Na nem mintha az összes többi klipjében meg ne lenne 80%-ban minden Seattle.
De akkor is.
Na nem mintha az összes többi klipjében meg ne lenne 80%-ban minden Seattle.
De akkor is.
 |
| közeledünk |
 |
| ez volt a legdepisebb kisváros amin áthaladtunk |
 |
| csámborgunk a hegyekben |
 |
| a piszkos szélvédő |
 |
| itt már gyalog... szemben a Big Four hegyek |
 |
| A jégbarlangok. Itt már táblákkal jelezték, hogy egy, lavinaveszély, kettő, hogy voltak akik messzebbre merészkedtek és kampec... |
Ki ne hagyjam a július negyedikei hacacárét.
Bevallom, díszítésileg többet vártam. A várostól is és az emberektől is. Valamiért azt hittem, hogy az amerikaiak szeretnek díszítgetni. (A norvégok inkább.) Azért akadt pár figyelemre méltó házikó Snohomish-ban.
Bevallom, díszítésileg többet vártam. A várostól is és az emberektől is. Valamiért azt hittem, hogy az amerikaiak szeretnek díszítgetni. (A norvégok inkább.) Azért akadt pár figyelemre méltó házikó Snohomish-ban.
 |
| vagy autó |
 |
| főutca |
 |
| egy kis patrióta hangulatserkentő |
Negyedikén utcapartira voltunk hivatalosak.
Előző nap az indián rezervátumban (ami ilyenkor Boom City néven fut és vadabb tűzijátékokat árulnak ott, mint egy szupermarket parkolóban) szereztük be a szükséges muníciót.Hangulatosabb volt, mint egy Tesco parkolós fehér sátorban vásárolni.
Búcsú-feeling.
Részünkről délután 5-től ment a durrogtatás egészen hajnalig. Ennyit soha nem fogok még egyszer pirománkodni, az is biztos.
Búcsú-feeling.
 | |
| kicsit Texas királyai-s volt, ahogy sörösdobozzal a kezükben álldogáltak órák hosszat a férfiak :D |
Ha már említettem Seattle-t:
Két rövidebb úttól eltekintve, a hosszú hétvégés nyaralásaimat őszre időzítem, mert ahová menni szeretnék ott szétperzselődnék ilyenkor. De azért itt sincs nap, hogy 30 fok alá menjen napközben a hőmérő higanyszála, néha nehezen viselem, főleg, hogy a légkondit mindenhol jéghidegre csavarják, így elég nehéz alkalmazkodni. De legalább terem mindenféle a kertben :)
Két rövidebb úttól eltekintve, a hosszú hétvégés nyaralásaimat őszre időzítem, mert ahová menni szeretnék ott szétperzselődnék ilyenkor. De azért itt sincs nap, hogy 30 fok alá menjen napközben a hőmérő higanyszála, néha nehezen viselem, főleg, hogy a légkondit mindenhol jéghidegre csavarják, így elég nehéz alkalmazkodni. De legalább terem mindenféle a kertben :)
Úgy néz ki szeptember lesz az a hónap, amin nagyot bukhatok.
Érzelmileg.
Két olyan esemény is lesz, amit remélem nem várok annyira, hogy csalódás legyen a vége. Igyekszem nem túlmisztifikálni semmit.
Érzelmileg.
Két olyan esemény is lesz, amit remélem nem várok annyira, hogy csalódás legyen a vége. Igyekszem nem túlmisztifikálni semmit.
Csak úgy örülni mindennek.
Bárminek, amit a gép dob.
Bárminek, amit a gép dob.
...
Búcsúzóul egy- két instax kép.
Porter és Cuddles.
Na meg még egy kis Seattle. És pózer Swirls.
Annyira fantasztikusak a képeid, hogy ha nem lennél rajta te is némelyiken, vagy nem látnám most a polaroid képeket, el sem hinném, hogy nem valami online magazinból mentegetted le őket (ahová persze profi fotósok készítették őket). Nagyon ügyes vagy! :) Nem ismerlek, de már a Skóciás blogod óta olvaslak; nem emlékszem, hogy írtad volna, hogy tanultál fotózni. Vagy mégis? :)
VálaszTörlésKöszi :)
VálaszTörlésNem tanultam, mindig is akartam viszont, ahogy annyi mást is...