Lehetne olyan színű a hálószobánk fala mint az ég színe egy januári éjjelen mikor telihold van vagy talán nincs is de olyan fényárban úszik minden az éjszaka kellős közepén sárgállik az ég azt mondanám leginkább ez a narancssárga egy piszkos és/vagy félhomályba sápadt árnyalata amit valami mélyre elnyomott már már szánalmasba hajló koszol be reggelre meg huss vidám szürke lesz az egész horizont újra nem számít hány órát aludtál végül forgolódva  hánykolódva a franciaágy északnyugati csücskétől a délkeletiig számtalanszor megpördülve a saját tengelyed vagy még inkább a tested körül mégis ugyanazon a kétésfél négyzetméteren vergődve az éj leple alatt nem segít ezen a fagyos szürkeségen már semmi se az se hogy nincs is igazán hideg fapados egy tél ez emlékszem stockholmban pár éve februárban az állomáshoz legközelebbre eső kávézó asztalain tulipán volt olyan lilás színekben és ha visszagondolok arra a skandináv bájra rájövök hogy ennek az égnek itt a Kosztolányi felett mégiscsak afféle lilás árnyalata van persze csak a narancssárga kifakult rozsdás tekintetében még a csillagok se hajlandóak ezen a kárpát medencei szmogos vásznon tündökölni de komolyan kérdezem így éjjel kettőkor mindezt:

Így, vagy mégis hogy szoktuk mi túlélni a januárt?